Székelypálfalva

szenteltvíz 


Történet



Dombokon üllő Pálfalva a Szilos lábánál, kb 850 m tengerszint feletti magasságban, Székelyudvarhelytől 18, Korondtól 8, Farkaslakától 6 km-re van. A Felső- Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A 136 B megyei úton közelíthető meg.
A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy Pál nevű kecskepásztor telepedett meg elsőként a Szilos oldalában, tőle kapta volna nevét a falu. 1334-ben önálló egyházzal  bíró templomos hely volt, papja neve Balázs. Akkori lakói lófők , szabad székelyek és darabontok voltak, akik főleg földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de értettek a fametszéshez és a szalmazsúp kötéshez is. Fából túrós borítót ,sótartót, dézsát, fakanalat, fatálat, fejőszéket, kupát, sótörőt metszettek. Ezért csúfolják a pálfalviakat borítósoknak. 1455-1462 között egy Váraljával folytatott birtokper kapcsán említik  a falut a törvényzséki jegyzőkönyvek, majd 1560-tól 25 éven keresztül kereskedtek a dömöslaki erdőért.

A település lakossága a reformáció idején is megtartotta katolikus hitét.

A szájhagyomány szerint a faluvégén, a Firtos hegyre vezető út mellett álló templomukat a tatárok 1661- ben felégették. Az épület helyén gótikus stílusú maradványokat találtak. A kőből faragott szenteltvíztartó, egy keresztelőmedence felső részét, valamint a gótikus kőajtókeretet az 1775-1780 között épült és Szent Mihály tiszteletére felszentelt mai templomba helyezték el.

 

Közigazgatás

 

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537172

Körzethívószám: 0266

Népesség: 207 fő

 



Látnivalók



Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, réri gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.

 

A főoltár

 

Szenteltviztartó