Farkaslaka

Történet

 

A Fehér Nyikó- patak felső folyásának híres községközpontja, a nagy székely író, Tamási Áron szülőfaluját Székelyudvarhelytől északnyugatra 12, míg Csíkszeredától 65 km megtétele után érjük el. Távolsága Korondtól 16 kilométer. 
Első írásos adata az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn. A település szájhagyomány szerint a csereerdei farkasokról kapta a nevét. Egykori lakói a Gordon - hegy aljában élő péterfalviak a Nyikó menti vízmalmokhoz jártak gabonát őrletni. A farkasok többször megtámadták, felfalták lovaikat és ez arra késztette őket, hogy elhagyják ősi telephelyüket, Péterfalvát és házaikat a mai Farkaslakán építsék fel. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.
Farkaslaka neve szorosan összefügg a falu szülöttje, Tamási Áron író nevével. Az író szülőháza- amelyben ma emlékmúzeum működik a Nagy utcán végighaladva egy zsákutcában találjuk, itt az író személyes tárgyait, kéziratait, leveleit tekinthetjük meg.Templomkerti sírja két hatalmas cserefa árnyékában, egy nagy székelykapu mögött áll. 1967 - ben tulipános kopjafát is állítottak a sírjára. 1972 -1974 között a Hargitáról lehozott 8 tonnás andezit sziklából faragta Szervátiusz Jenő és fia Tibor. 

A falu fölött emelkedik a 953 m magas Gordon-hegy, amelynek gerincén 2011-ben felállították a Megváltó fémből készült szobrát, a legmagasabb kelet-európai Jézus-szobrot. A hegy agyagos lejtőin különböző méretű mélyedések és barlangok keletkeztek. Ezek közül a legnagyobb „Nagy Ferenc likja” néven ismert. Az 1605 méter magasságban levő Firtos hegy 40 hektárnyi geológiai rezervátuma különösen értékes növény- és állatvilág élőhelye. A hegy geológiai értékeiről és régészeti kincseiről is ismert, egy XII. századi vár romjai, illetve a Firtos lova nevű andezit szikla is itt található, amely a helyi hiedelem szerint előrejelzi az időjárást. A tűlevelű és lombhullató erdőkkel körülvett sziklákban kis fantáziával felismerjük egy ló alakját. A farkaslaki öregek gyakran tekintenek fel a falu fölött őrködő Firtos lovára: ha fehérnek látszik, tartósan napos idő ígérkezik, ha szürke, esőzésekre lehet számítani. A Fehér-Nyikó patak ebből a hegyből, Ta vidékének forrásaiból ered.
Farkaslaka kilenc település községközpontja: Malomfalva, Bogárfalva, Szentlélek, Kecset-Kisfalud, Pálfalva, Firtosváralja és nem utolsósorban Szencsed.

A lakosság megélhetését régen az erdőkitermelés, gazdálkodás, szénégetés biztosította. A szénégetés ma is jelentős foglalkozási ágazat maradt. A szomszédtelepülések lakói a helybelieket  "szeneseknek" csúfolják. Tény viszont, hogy az ország több részében dolgoznak farkaslaki szénégetők, de megtaláljuk őket a magyarországi szénégető telepeken is.

2000 szeptember első felében tartották meg a Kalonda -tetőn az első szénégető fesztivált, itt készült el 480 köbméter fából a világ legnagyobb boksája, szénégetésre alkalmas farakása.

A településen 1996 óta honosodott meg a hívatásos vendéglátás, a faluturizmus. Minősített, minden igényt kielégítő családi házakban, panzióikban igen nagy szeretettel fogadják az idelátogató turistákat.



Közigazgatás


Ország: Románia
Történelmi régió: Erdély
Fejlesztési régió: Közép-romániai fejlesztési régió
Megye: Hargita
Rang: község
Falvak: Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed, Székelyszentlélek
Polgármester: Kovács Lehel
Irányitószám: 537165
Körzethivószám: O266
Népesség: 185O (2O11. október 31.)
Község népessége: 4473
Magyar lakosság: 1786

Látnivalók


Tamási Áron szülőháza
Ebben a házban, a Nagy utca 238. szám alatt született 1897. szeptember 19-én Tamási Áron. Az író szülőháza faboronás, zsindelyes épület. A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. A Tamási család bútorai, illetve a személyes tárgyaiból, kézirataiból, műveiből, leveleiből, fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg.                                           Nyitva tartás: keddtől-péntekig 9-17 óra között, szombaton és vasárnap 9-13 óra között. Hétfőn zárva van a szülőház.  A felnőtt belépőjegy 8 lej, a diák és nyugdíjas jegy 5 lej, a fénykép és videó felvételek készítése 10 lej. A látogatók előzetesen bejelentkezhetnek a 0740-918 543-as telefonszámon.

 

 

Ágnes néni emlékház-

A Kalóz utca 392. szám alatt található Tamási Áron testvére, Fancsaliné Tamási Ágnes háza.

Tamási Áron gyakran szállt meg nővére, Fancsaliné Tamási Ágnes farkaslaki portáján, itt találta meg ugyanis az alkotáshoz szükséges nyugalmat. A ház felújítását 2012 szeptemberére sikerült befejezni, Tamási Áron születésének időszakában pedig egy kis csendes ünnepséggel avatták fel. 2016-ban pedig teljessé vált Tamási Áron testvérének régi székely portája amikor a házat, valamint a kultúrcsűrré alakított melléképületet székely kapuval látták el. Ebben a kultúrcsűrben az emeleten kapott helyet Váradi Péter Pál és Lővey Lilla Székelyföld 1000 pillanata című állandó fotókiállítása. A földszinten, a Hadnagy Jolán által vezetett Tamási Áron Művelődési Egyesület irodája és egy közösségi tér kapott helyet, amely könyvbemutatóknak, kulturális előadásoknak, film- és dokumentumfilm vetítéseknek, kórus próbáknak lett az otthona. A csűr mögötti kis gyümölcsöst- melynek fái még „látták” Tamásit, és amelyek szerepelnek az ő írásaiban – a Székelygyümölcs Egyesület partnerségével őrzik, gondozzák.  


 

Tamási Áron emlékmű
A székelység nagy írója, Tamási Áron sírhelye a falu nyugati határánál, a római-katolikus templom mögött található. A parkoló mellett emelt székelykapu alatt áthaladva, egy rózsákkal beültetett sétányon jutnunk el a két óriási cserefa között álló, egyszerű, virágokkal és kokárdákkal borított sírhelyhez.
A sír mögött található a Tamási-emlékmű, amelyet Szervátiusz Jenő szobrászművész és fia, Tibor készített 1972-74 között. Az emlékmű a Hargitáról ideszállított, 3 méter magas, 1 méter széles, 8 tonnányi sziklából készült, és Tamási hőseit ábrázolja, Magdót, az Énekes madár ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a Pásztorfiút az Ábel-trilógiából, az író alapművéből. Műalkotásként tartják számon.

Jézus szíve kilátó
A Gordon- hegyen, 953 méter magasságban felállított, Jézus szívének nevezett szobor kitárt karokkal ábrázolja a Megváltót. A rozsdamentes acélból készült fej, a karok és a palást egy 22 méter magas fémvázra került, amelyet egy betonalapzatra rögzítettek. A szobor teljes belsejében lépcső található, amely hét emeleten keresztül vezeti fel a látogatókat a csúcsig, ahonnan derűs időben csodálatos kilátás nyílik Szovátától Udvarhelyig. Éjszaka a szobor ki van világítva. A szobor Zaváczky Walter székelyudvarhelyi képzőművész alkotása.
A helyi hatóság szerint ez a legmagasabb Jézus-szobor Kelet-Európában, és a Rio de Janeiróban lévő híres, Jézust ábrázoló kőszobor mintájára készült.

Farkaslaki templom
A római-katolikus templom 1842-1848 között épült klasszicista stílusban, 581 méter magasságban, a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon. A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas. Harangjait Nagyszebenben öntötték 1927-ben, orgonáját Mátisfalvi Szőcs Sámuel készítette 1865-ben. A templom előterében az első világháborúban elesett hősök emlékműve áll.

A Trianoni-emlékmű

A Tamási Áron síremléke melletti téren, az Aradi Tizenhárom vértanúnak emléket állító millenniumi emlékmű szomszédságában magasló emlékművet Jakab Csaba DLA egyetemi docens építész tervezte, a Nyikó mentén levő Mák földjéről származó cserefából faragott Apostoli Kettős Kereszt a farkaslaki Jakab Antal és Jakab Albert fafaragók, a kovácsoltvas díszítés pedig Tamás Albert kovácsmester munkáját dicsérik.



Farkaslaki régi iskola
Ebben a római-katolikus egyházhoz tartozó épületben diákoskodott 1904-1910 között Tamási Áron. „Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk.”

Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában

A fából készült Szűz Mária-szobrot egy évvel a 2005-ös árvíz után állították. Jakab Antal mester alkotása.

Szénégetés a Kalonda-tetőn
Kalonda a Görgényi-havasok vulkáni platóján, egy viszonylag nagy kiterjedésű területen, 825-835 m magasságban fekvő kis település.
A szénkitermelés mestersége egyes erdővidékeken a XIX. Században, az ipari fejlődéssel egyidőben terjedt el. A szénégetők tavasz kezdetétől ősz végéig dolgoznak. A szénkitermelés hosszas folyamat, a fa beszerzésével és szállításával kezdődik, ezt követi a boksa égetése, a tulajdonképpeni égetés, majd a szenes zsákok megtöltése és elraktározása.