Kecset

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 


Történet

A 35-ös községi úton 4 km megtétele után érünk be Kecsetre. A néphagyomány szerint a Kalonda -tetőre felkapaszkodó hajdani sóút  mentén létezett egy Dömöslaka nevű település, amelyet a határ hordák felgyújtottak. Az innen elmenekült lakosság a Gada - patak völgyében megalapította Kecsetet. Az 1567-es registrumokban Kechijet néven szerepel.


1910-ben Kecsetkisfaluddal együtt még 749, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 417 lakósából, 416 magyar és 1 román volt. A középkorban a lakosság református hitre tért át. Református temploma 1838 és 1842 között épült a régi 17.századi, az pedig a középkori templom helyére. Építése során egy kőből faragott szenteltvíztartó került a felszínre, ez jelenleg a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonában van. Fa haranglába felirata szerint 1795-ben épült. A falu jellegzetes népviseletéről, táncegyütteséről híres. Természeti látványossága Rézpataka.

Közigazgatás

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537171

Körzethívószám: 0266

Népesség: 455 fő

 



Látnivalók



A mai református templom, amely 1838-42 között épült a falu középső részén, egy kis dombon. Sokszögzáródású templom, két portikussal, lapos mennyezettel. Az északi fal mellett álló szószék koronája 1795-ből, orgonája1871-es évszámú. Két fakarzata van. A fedett padok , a papiszék és a keleti karzat elején virágos, reneszánsz festés található.


Hagyomány



A falu néprajzi színfoltja a kecseti népviselet. A székely posztó harisnya mellett, sajátosan kecseti ruhadarab a pipás ujjas és a művészien hímzett cifrra bunda eredeti motívumokkal.
A nők viselete az uborkahímes négynyüstös szoknya és mellény, a szekfűmintás, kék-pirossal hímzett fehér-kötény és a nyakravaló, piros szemű ún. jóféle gyöngy, melynek fűzése 8-10 szállból áll. Keskeny piros szallaggal kötik a nyakba. A falunak mindig híres táncegyüttetese volt.

Nyikómalomfalva

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 

Történet
 

 

A közepes nagyságú település a székelyföldön található. Udvarhely vármegye területén, a Fehér-Nyikó völgyében, a 13 C országút mentén, Farkaslaka községben.
Tengerszint feletti magassága 500-550m. A falu a rajta átfolyó patak völgyében fekszik. Északra, ami még a falu határához tartozik található a Csere tető, amely 615 m és délre fekszik a sükői Rez- tető 932 m magasan. Egyetlen település  a Nyikó mentén, amely az idők folyamán felvette a rajta átfolyó patak nevét, így lett Nyikómalomfalva.
Ahogy a falu neve is jelzi, valamikor a malmok hazája volt. A gyorsvizű Nyikó pataka hajdanán több vízimalmot hajtott meg, itt őrölték a környékbeliek a mindennapi kenyérnekvalót.

A faluközpontban álló római katolikus templom építését 1809- ben fejezték be.

 A plébánia épülete előtt kettős kopjafás emlékmű emlékeztet a két világháborúban elesettekre.

A település lakóinak a mezőgazdaság valamint néhány kisipari és szolgáltató magánvállalkozás biztosít munkalehetőséget.

Közigazgatás

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537169

Körzethívószám: 0266

Népesség: 743 fő

 

 

Látnivalók


Templom

 


Hősök sírja


A malom, amelyik az utolsó vízimalom szerkezetére lett építve és átalakítva.


Múlt század eleji tipikus székelyházak.


Székely kapuk 

A falu arculata az elmult 35-40 évben nagy változáson ment át. Ma alig akad olyan porta, amelyik előtt nem állna egy szépmívű, faragással díszített székelykapu, amelynek vésett feliratai biztosítják a belépőt a háziak szíves vendégszeretetéről és a székelyek furfangos gondolkodásmódjáról. A legrégebbi székelykapu 1848. június 22 -én készült és a szentléleki Falumúzeum előtt található.


Farkaslaka

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

Történet

 

A Fehér Nyikó- patak felső folyásának híres községközpontja, a nagy székely író, Tamási Áron szülőfaluját Székelyudvarhelytől északnyugatra 12, míg Csíkszeredától 65 km megtétele után érjük el. Távolsága Korondtól 16 kilométer. 
Első írásos adata az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn. A település szájhagyomány szerint a csereerdei farkasokról kapta a nevét. Egykori lakói a Gordon - hegy aljában élő péterfalviak a Nyikó menti vízmalmokhoz jártak gabonát őrletni. A farkasok többször megtámadták, felfalták lovaikat és ez arra késztette őket, hogy elhagyják ősi telephelyüket, Péterfalvát és házaikat a mai Farkaslakán építsék fel. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.
Farkaslaka neve szorosan összefügg a falu szülöttje, Tamási Áron író nevével. Az író szülőháza- amelyben ma emlékmúzeum működik a Nagy utcán végighaladva egy zsákutcában találjuk, itt az író személyes tárgyait, kéziratait, leveleit tekinthetjük meg.Templomkerti sírja két hatalmas cserefa árnyékában, egy nagy székelykapu mögött áll. 1967 - ben tulipános kopjafát is állítottak a sírjára. 1972 -1974 között a Hargitáról lehozott 8 tonnás andezit sziklából faragta Szervátiusz Jenő és fia Tibor. 

A falu fölött emelkedik a 953 m magas Gordon-hegy, amelynek gerincén 2011-ben felállították a Megváltó fémből készült szobrát, a legmagasabb kelet-európai Jézus-szobrot. A hegy agyagos lejtőin különböző méretű mélyedések és barlangok keletkeztek. Ezek közül a legnagyobb „Nagy Ferenc likja” néven ismert. Az 1605 méter magasságban levő Firtos hegy 40 hektárnyi geológiai rezervátuma különösen értékes növény- és állatvilág élőhelye. A hegy geológiai értékeiről és régészeti kincseiről is ismert, egy XII. századi vár romjai, illetve a Firtos lova nevű andezit szikla is itt található, amely a helyi hiedelem szerint előrejelzi az időjárást. A tűlevelű és lombhullató erdőkkel körülvett sziklákban kis fantáziával felismerjük egy ló alakját. A farkaslaki öregek gyakran tekintenek fel a falu fölött őrködő Firtos lovára: ha fehérnek látszik, tartósan napos idő ígérkezik, ha szürke, esőzésekre lehet számítani. A Fehér-Nyikó patak ebből a hegyből, Ta vidékének forrásaiból ered.
Farkaslaka kilenc település községközpontja: Malomfalva, Bogárfalva, Szentlélek, Kecset-Kisfalud, Pálfalva, Firtosváralja és nem utolsósorban Szencsed.

A lakosság megélhetését régen az erdőkitermelés, gazdálkodás, szénégetés biztosította. A szénégetés ma is jelentős foglalkozási ágazat maradt. A szomszédtelepülések lakói a helybelieket  "szeneseknek" csúfolják. Tény viszont, hogy az ország több részében dolgoznak farkaslaki szénégetők, de megtaláljuk őket a magyarországi szénégető telepeken is.

2000 szeptember első felében tartották meg a Kalonda -tetőn az első szénégető fesztivált, itt készült el 480 köbméter fából a világ legnagyobb boksája, szénégetésre alkalmas farakása.

A településen 1996 óta honosodott meg a hívatásos vendéglátás, a faluturizmus. Minősített, minden igényt kielégítő családi házakban, panzióikban igen nagy szeretettel fogadják az idelátogató turistákat.



Közigazgatás


Ország: Románia
Történelmi régió: Erdély
Fejlesztési régió: Közép-romániai fejlesztési régió
Megye: Hargita
Rang: község
Falvak: Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed, Székelyszentlélek
Polgármester: Kovács Lehel
Irányitószám: 537165
Körzethivószám: O266
Népesség: 185O (2O11. október 31.)
Község népessége: 4473
Magyar lakosság: 1786

Látnivalók


Tamási Áron szülőháza
Ebben a házban, a Nagy utca 238. szám alatt született 1897. szeptember 19-én Tamási Áron. Az író 150 éve épült szülőháza faboronás, zsindelyes épület. A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. A tamási család bútorai, illetve a személyes tárgyaiból, kézirataiból, műveiből, leveleiből, fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg.

Tamás Fancsali Ágnes emlékház
A Kalóz utca 392. szám alatt található Tamási Áron testvére, Tamás Fancsali Ágnes háza. Az épületet nemrég restaurálták.

Tamási Áron emlékmű
A székelység nagy írója, Tamási Áron sírhelye a falu nyugati határánál, a római-katolikus templom mögött található. A parkoló mellett emelt székelykapu alatt áthaladva, egy rózsákkal beültetett sétányon jutnunk el a két óriási cserefa között álló, egyszerű, virágokkal és kokárdákkal borított sírhelyhez.
A sír mögött található a Tamási-emlékmű, amelyet Szervátiusz Jenő szobrászművész és fia, Tibor készített 1972-74 között. Az emlékmű a Hargitáról ideszállított, 3 méter magas, 1 méter széles, 8 tonnányi sziklából készült, és Tamási hőseit ábrázolja, Magdót, az Énekes madár ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a Pásztorfiút az Ábel-trilógiából, az író alapművéből. Műalkotásként tartják számon.

Jézus szíve kilátó
A Gordon- hegyen, 953 méter magasságban felállított, Jézus szívének nevezett szobor kitárt karokkal ábrázolja a Megváltót. A rozsdamentes acélból készült fej, a karok és a palást egy 22 méter magas fémvázra került, amelyet egy betonalapzatra rögzítettek. A szobor teljes belsejében lépcső található, amely hét emeleten keresztül vezeti fel a látogatókat a csúcsig, ahonnan derűs időben csodálatos kilátás nyílik Szovátától Udvarhelyig. Éjszaka a szobor ki van világítva. A szobor Zaváczky Walter székelyudvarhelyi képzőművész alkotása.
A helyi hatóság szerint ez a legmagasabb Jézus-szobor Kelet-Európában, és a Rio de Janeiróban lévő híres, Jézust ábrázoló kőszobor mintájára készült.

Farkaslaki templom
A római-katolikus templom 1842-1848 között épült klasszicista stílusban, 581 méter magasságban, a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon. A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas. Harangjait Nagyszebenben öntötték 1927-ben, orgonáját Mátisfalvi Szőcs Sámuel készítette 1865-ben. A templom előterében az első világháborúban elesett hősök emlékműve áll.

A Trianoni-emlékmű

A Tamási Áron síremléke melletti téren, az Aradi Tizenhárom vértanúnak emléket állító millenniumi emlékmű szomszédságában magasló emlékművet Jakab Csaba DLA egyetemi docens építész tervezte, a Nyikó mentén levő Mák földjéről származó cserefából faragott Apostoli Kettős Kereszt a farkaslaki Jakab Antal és Jakab Albert fafaragók, a kovácsoltvas díszítés pedig Tamás Albert kovácsmester munkáját dicsérik.



Farkaslaki régi iskola
Ebben a római-katolikus egyházhoz tartozó épületben diákoskodott 1904-1910 között Tamási Áron. „Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk.”

Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában

A fából készült Szűz Mária-szobrot egy évvel a 2005-ös árvíz után állították. Jakab Antal mester alkotása.

Szénégetés a Kalonda-tetőn
Kalonda a Görgényi-havasok vulkáni platóján, egy viszonylag nagy kiterjedésű területen, 825-835 m magasságban fekvő kis település.
A szénkitermelés mestersége egyes erdővidékeken a XIX. Században, az ipari fejlődéssel egyidőben terjedt el. A szénégetők tavasz kezdetétől ősz végéig dolgoznak. A szénkitermelés hosszas folyamat, a fa beszerzésével és szállításával kezdődik, ezt követi a boksa égetése, a tulajdonképpeni égetés, majd a szenes zsákok megtöltése és elraktározása.

Szentlélek

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 

Történet

 


Székelyszentlélek (Bisericani) falu Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 10 km-re északnyugatra fekszik.

Területén ágazik le az út északkeletre, Bogárfalva fele, délnyugatra pedig Székelykeresztúr irányába .Keleten a Baknya- tető látványa fogad, nyugaton pedig a Csere -tető választja el Malomfalvától. A község legrégebbi települése, neve Sancto Spiritu néven már az 1332 -es tizedjegyzékben szerepel.

A főóút mentén, a templom szomszédságában szép kis falumúzeum (tájház ) található. A közel 150 éves boronafalú, zsindellyel födött házat 1976 - ban hozták le mai helyére a Bíró utcából. A Balázsi Dénes tanár kezdeményezésére létrehozott nagyházból(nagyszobából) kicsiházból (kicsi szobából) kamrából és pitvarból áll. A házban festett bútorok, használati tárgyak, a pitvarban a kádármesterséghez szükséges szerszámok, zsindelykészítési eszközök, pásztorkodáshoz szükséges kellékek láthatók. A tájház előtt az 1848 -ban készült malomfalvi galambdúcos székelykapu áll. A kapubejárattól balra a szabadságharc emlékére állított kopjafa látható.

Érdekes látványt nyújt Felszegben a Nyikó vizén átívelő, zsindellyel fedett fahíd.

A múzeum közelében található a környék legrégebbi római katolikus temploma. Kőfallal körülvett épületének egyes elemei a XIII. századra tehetők.

A tatárbetörések nyomán megrongálódott, majd jónéhányszor átépítették, így több stílusjegy fedezhető fel rajta. Kőtornya 1764 - ben épült.

 A község határában tizennégy különböző forrás fakad.
A településen  született Ágoston Péter hitszónok, egyházi író és Benedek Simon, Dr Páter Benedek Fidél (1907- 1979) ferences rendi szerzetes, magyar történész, teológiai szakíró. 1991 óta a helyi általános iskola viseli a nevét.

 

Közigazgatás


Ország: Románia
Történelmi régió: Erdély
Fejlesztési régió: Közép-romániai fejlesztési régió
Megye: Hargita
Rang: falu
Községközpont: Farkaslaka
Irányitószám: 537166
Körzethivószám: O266
Népesség: 682 (2O11. október 31.)
Magyar lakosság: 698


Látnivalók


Székelyszentléleki tájház


1977-ben épült Balázsi Dénes professzor munkássága szerint. A múzeum megőrzi és bemutatja a Felső-Nyikó menti népi hagyományokat. Körülbelül 7OO tárgy található, a régi időkből. A múzeum előtti székelykapu 1848-ban épült, a malomfalvi László Ferenc tulajdona volt. A múzeumnak három helysége van: két szoba és egy kamra.

 


Székelyszentléleki katolikus erődtemplom


A templom 650 éve épült, Orbán Balázs idejében.


Emlékmű az árvíz áldozatainak


A 2005-ös árvíz 16 áldozatának emlékére állított emlékmű a főút mellett, a falumúzeum közelében található.