Székelypálfalva
szenteltvíz
Történet
Dombokon üllő Pálfalva a Szilos lábánál, kb 850 m tengerszint feletti magasságban, Székelyudvarhelytől 18, Korondtól 8, Farkaslakától 6 km-re van. A Felső- Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A 136 B megyei úton közelíthető meg.
A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy Pál nevű kecskepásztor telepedett meg elsőként a Szilos oldalában, tőle kapta volna nevét a falu. 1334-ben önálló egyházzal bíró templomos hely volt, papja neve Balázs. Akkori lakói lófők , szabad székelyek és darabontok voltak, akik főleg földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de értettek a fametszéshez és a szalmazsúp kötéshez is. Fából túrós borítót ,sótartót, dézsát, fakanalat, fatálat, fejőszéket, kupát, sótörőt metszettek. Ezért csúfolják a pálfalviakat borítósoknak. 1455-1462 között egy Váraljával folytatott birtokper kapcsán említik a falut a törvényzséki jegyzőkönyvek, majd 1560-tól 25 éven keresztül kereskedtek a dömöslaki erdőért.
A település lakossága a reformáció idején is megtartotta katolikus hitét.
A szájhagyomány szerint a faluvégén, a Firtos hegyre vezető út mellett álló templomukat a tatárok 1661- ben felégették. Az épület helyén gótikus stílusú maradványokat találtak. A kőből faragott szenteltvíztartó, egy keresztelőmedence felső részét, valamint a gótikus kőajtókeretet az 1775-1780 között épült és Szent Mihály tiszteletére felszentelt mai templomba helyezték el.
Közigazgatás
Ország: Románia
Történelmi régió: Erdély
Megye: Hargita
Rang: falu
Községközpont: Farkaslaka
Irányítószám: 537172
Körzethívószám: 0266
Népesség: 207 fő
Látnivalók
Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, réri gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.
A főoltár
Szenteltviztartó
