Szencsed

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 


Történet

Távolsága a községközponttól, Farkaslakától 12 km.

A kis szorványtelepülés kezdetben a közeli bogárfalvi lakósok nyári szálláshelye volt, később állandó lakhelyé vált.

1932-ben a székelyszentléleki  Albert István épített fűrészüzemet Szencseden, ez 1962- ig működött , majd szétszedték és elszállították.
Szencsed adatai 1856-ig Farkaslaka község adataihoz voltak számítva. Érdekes, hogy a települést 1966-ban még több mint 152-en lakták. A trianoni békeszerződés előtt Udvarhely
vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
2002-ben 15 lakosa volt, mindenki magyar.
Távol van a főúttól, lakossága egyre fogy, és fortyogó iszapvulkán, cseppkőbarlang, különös alakú szikla, várrom vagy más látványosság nem csábítja ide a kíváncsiakat. Pedig ezen a részen ered a Fehér –Nyikó, és a fennsík lankái, erdői csodálatosak, aki pedig pihenni vágyik, keresve sem találhat ennél jobb helyet. Az idegen csak a csendet hallja, az itt élők pedig inkább az elszigeteltséget érzik, ellene eléggé tehetetlenek.

 

Közigazgatás

 

Ország: Románia

Történelmi régió: Székalyföld

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537174

Körzethívószám: 0266

Népesség: 8 fő

 

Látnivalók

 

Templom

Firtosváralja

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 


Történet


Az 1020 főt számláló Váralja nevét a község határában álló Várfő-hegyről, más néven Török-dombról kapta, amely a környék egyik legmagasabb pontja. A hegyhez sok legenda fűződik, amelyek egy részének titkát már ismerjük.
Váralja népessége a török kivonulás után jelentősen megcsappant, a falu besenyő magyar lakossága mégis túlélte a hódoltságot, és 1733-as feljegyzések  szerint már tekintélyes község 1200 lakossal.

A településtől északra levő Firtos- hegy délnyugati oldalában a Firtos lova sziklaalakzat  nyújt érdekes látványt.  Számos monda, legenda és népi megfigyelés fűződik hozzá. A környező települések lakói szerint, ha a ló színe fehér, akkor szép idő várható, amikor pedig szürke, akkor elromlik az idő.

Először sárközi reformátusok, majd a XVIII. század végén Mária Terézia rendelkezései nyomán német polgárok telepedtek le a faluban. A második világháborút lezáró békeszerződések értelmében a német lakosság jelentős részét Németországba telepítették, helyükre Csehszlovákiából elűzött felvidéki magyar családok kerültek. Váralján a XVIII. Század végéig a fő megélhetési forrást a mezőgazdaság jelentette. 1793-ban Tolna megyében elsőként –itt tanult meg a kőszénbányászatot amely 1961-ig folyt. Ez hasonlóan a környező településekhez-a község életének, fejlődésének meghatározója lett.

 

A Firtos lova legendája

 

Lakott Firtos várában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett egy szegény dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással szívük szerint, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert filagóriájában. A legény minden este fellovagolt a meredek sziklán, a tündérkisasszony pedig kiállt a vár fokára, megfogta a legény kezét, és felsegítette. Egy este ismét várja a tündérlány kedvesét. Jött a legény, vágtatott felfele,s mikor a vár fokához ér, nyújtja a kezét a tündérkisasszony felé. De ebben a szempillantásban megsiklik a ló, a legény magával rántja a tündérkisasszonyt, s a rengeteg mélységbe zuhantak. A ló pedig fennakadt a szikla oldalán, odatapadt és kővé változott. Még most is rajta van a nyereg s a kantár. Hanem, hogy a szavamat össze ne keverjem, ezt a lovat a tündérkisasszony ajándékozta a legénynek, s azért hívják Firtos lovának. De aztán ez a ló nem is hiába, hogy tündér lova volt, mert most is az ő színe változása után jár az idő. Mikor ennek a kőlónak fehér a színe, meleg napok járnak, mikor pedig színében megsötétetik, hosszú eső lesz utána..."

 

Közigazgatás

 

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537168

Körzethívószám: 0266

Népesség: 173 fő

 

 Látnivalók

 

Most is jól láthatóak a várromok a Firtos-hegyről északra.

Ay unitárius templom a XIX. század első idoőszakában épült. Kapuja és tornya ugyancsak a XIX. században készült el. A templom elődje egy XVI. században épült fatemplom volt.

 

 

 

Bogárfalva

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 

Történet

A Farkaslakához tartozó kis település a Liga -patak völgyében létesült.
 Székelyudvarhelytől 11km-re északnyugatra a Bogár patak völgyében Szentlélekkel összenőve fekszik, a két település között az Agyagos nevű dűlőrész a határ. 1566-ban Bogarfalva néven emlitik először. A hagyomány szerint Bogár András és Bogár Simó alapította. 1910-ben 439 magyar lakta, 1992-ben 270 lakósából 269 magyar és egy román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Egyházilag Szentlélekhez tartozott. A fő utca bal oldalán faharangláb található. Amig meg nem épült új templomuk, itt harangoztak minden délben és este.

A templom alapkövét a faharanglábbal átellenben 2000 - ben rakták le.

A falu központjában található emlékművek a két világháborúban elesettek emlékét őrzik.

Bogárfalván működött egy tejfeldolgozó, de az utóbbi években átköltözött a Baknya- tetőről leereszkedő út kanyarulatába. A cég neve Gordon. Nevét a falu fölött emelkedő 953 m magas Gordon-hegyről kapta.

 

Közigazgatás

 

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537167

Körzethívószám: 0266

Népesség: 279 fő

 

 

Látnivalók

 

Templom

 Nagy Magyarország kőből kirakott térképe

 

 

 Emlékművet állitottak a Fatimai Szűzanya tiszteletére.

 

 

 

 

Székelypálfalva

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

szenteltvíz 


Történet



Dombokon üllő Pálfalva a Szilos lábánál, kb 850 m tengerszint feletti magasságban, Székelyudvarhelytől 18, Korondtól 8, Farkaslakától 6 km-re van. A Felső- Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A 136 B megyei úton közelíthető meg.
A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy Pál nevű kecskepásztor telepedett meg elsőként a Szilos oldalában, tőle kapta volna nevét a falu. 1334-ben önálló egyházzal  bíró templomos hely volt, papja neve Balázs. Akkori lakói lófők , szabad székelyek és darabontok voltak, akik főleg földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de értettek a fametszéshez és a szalmazsúp kötéshez is. Fából túrós borítót ,sótartót, dézsát, fakanalat, fatálat, fejőszéket, kupát, sótörőt metszettek. Ezért csúfolják a pálfalviakat borítósoknak. 1455-1462 között egy Váraljával folytatott birtokper kapcsán említik  a falut a törvényzséki jegyzőkönyvek, majd 1560-tól 25 éven keresztül kereskedtek a dömöslaki erdőért.

A település lakossága a reformáció idején is megtartotta katolikus hitét.

A szájhagyomány szerint a faluvégén, a Firtos hegyre vezető út mellett álló templomukat a tatárok 1661- ben felégették. Az épület helyén gótikus stílusú maradványokat találtak. A kőből faragott szenteltvíztartó, egy keresztelőmedence felső részét, valamint a gótikus kőajtókeretet az 1775-1780 között épült és Szent Mihály tiszteletére felszentelt mai templomba helyezték el.

 

Közigazgatás

 

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537172

Körzethívószám: 0266

Népesség: 207 fő

 



Látnivalók



Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, réri gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.

 

A főoltár

 

Szenteltviztartó

Kisfalud

Kategória: Farkaslaka község
Publikálva: 2014. május 20. (kedd)
Írta: Super User

 


Történet

Kecsettől délre, a Gada patak partján néhány házból álló település Nyikómalomfalváról is megközelíthető a 13 C jelzésésű nemzeti útból észak felé letérő 35- ös községi úton.

A lakosság megélhetését az 1990- es években létesitett kis családi szövődék, egy raklapokat gyártó kisvállalkozás és egy fajátékokat készitő műhely jelenti. Híresek az itt készített sima és bogos csergék, gyapjútakarók.

Két falurészt Alszeget és Felszeget, az 1697- ben épült református templom választja el. A kis templom érdekessége, hogy mennyezete 82 festett deszkakazettával díszített. A templom karzatát is virágmintás kazetták borították, de sajnos a javítások alkalmával olajfestékkel átfestették. A templomtól néhány méterre, az út mellett, 1825 - ben épült, zsindellyel födött harang láb áll.


 

Közigazgatás

 

Ország: Románia

Történelmi régió: Erdély

Megye: Hargita

Rang: falu

Községközpont: Farkaslaka

Irányítószám: 537173

Körzethívószám: 0266

Népesség: 76 fő

 

 



Látnivalók

 


 Korábbi temploma a hagyomány szerint a régi temető Kápolna nevű helyen állt. Az 1870-es évektől Kecsettel egy igazgatási egységet alkotott. Református temploma 1697 körül, más vélemény szerint 1620-ban épült, 1815-ben javították.
Kazettás mennyezete nagyrészt eredeti. Fa haranglába 1827-ben épült. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992- ben 92 magyar lakosa volt.